Jelenlegi hely
Fajlkezeles maskeppen...
(fórum üzenet)
Az alabbiak ugyan egy masik uj operacios rendszerrol szolnak, de a fajlkezeles modja miatt szerintem nagyon erdekes, igy gondoltam kozze teszem az informaciot es megkerdezem a velemenyetek.
Szoval: a minap olvasgattam egy kicsit errol arrol, vegul is egy nemet nyelvu informatikai cikknel kotottem ki (tobbnyire angolul olvasok, mivel leginkabb azon a nyelven erheto el minden lenyeges info, tehat ez kivetel volt).
A cikk egy evek ota fejlesztes alatt levo "operacios rendszerrol" szolt, aminek aztan mentem is a honlapjara es ott alaposan korbeolvasgattam. Az ott olvasottak osszefoglalva:
1./ fajlkezeles:
A 'DESKWORK'-nek elnevezett rendszer alap-otlete az a velemeny/tapasztalat volt, hogy az adatok kezelesenek eddigi modja a gyakorlatban lassan hasznalhatatlanna valik. A tarolo-kapacitas ugrasszeruen megnovekedett es igy most mar rengeteg kulonbozo adatot tarolhatunk a gepeinken amiket rendszerint 'konyvtarakban / alkonyvtarakban' helyezunk el.
Sok adat eseten egy egesz 'konyvtar-erdo' lesz az eredmeny. Ez az adatok kezeleset (ertsd: megtalalasat) nehezkesse es korulmenyesse teszi (ezt tanusithatom: mar gyakran en is ugy vagyok, hogy a keresett valamit a "Google"-al keresem meg, holott ott van lementve a gepemen is). Ha raadasul egy adatfajl veletlenul 'rossz' konyvtarba kerult, akkor elofordulhat, hogy 'sose' talaljuk meg (pl. 'dcim0001.jpg', '001.mp3'; ezekbol lehet jo egynehany a gepen kulonbozo alkonyvtarakban).
A 'DESKWORK'-rendszer viszont a fajlokhoz hozzarendel egy sor meta-adatot, amelyek a fajl tartalmara vonatkoznak. Persze kulonbozo tipusu fajloknal a meta-adatok is elteroek, hiszen eltero tulajdonsagaik is vannak; egyszeru peldak:
- szovegfajl: kodolas (pl.: ISO-8859-2), datum, fajlmeret,
- kepfajl: fajl-formatum, felvetel datuma (nem a masolase (!), digi-kamera markaja, blende-nyilas, fajlmeret.
- zenei-fajl: fajl-formatum, datum, lejatszas hossza, szerzo, szam cime, fajlmeret, stb. stb.
Persze ezekkel nem kell foglalkozni: a rendszer automatikusan kezeli a fajlokat.
Az elmelet lenyege a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyaltalan nincsen szukseg semmilyen "*.xxx" fajl-kiterjesztesre es termeszetesen konyvtarakra / alkonyvtarakra sem. Az osszes adatfajl egy nagy 'pool'-ba ('medencebe') kerul, ahol persze lehet akar tobb azonos nevu fajl is (az elobbi peldanal maradva: 'dcim0001' nevu fajlbol akar lehet egyszerre 200 is, pontosabban: barmennyi), ugyanis nem szamit a fajl neve, hiszen valamiben amugy is kulonbozni fognak (lasd fent: blende-nyilas, lejatszas hossza, szerzo neve, fajlmeret stb.). Ha mar akar csak egy bit is kulonbozik, akkor az ket kulonbozo fajl (ennel sokkal tobb kulonbozik). Ez a rendszer egyutal garantalja azt is, hogy ugyanaz az adat nem lesz ott foloslegesen ketszer is a rendszeren.
Tehat ha fajlokat keresunk akkor pl azt kell megmondani a rendszernek, hogy kerem a '2003.12.31-en keszult fenykepeket' es mar ki is listazza a regi szilveszteri fenykepeinket.
Ezen peldabeli szilveszteri kepeket akar el is nevezhettuk volna 'szilveszter2003'-nak is, marmint minden egyes darabot ugyanigy 'szilveszter2003'-nak.
Megtehettuk volna, hiszen ugye mindegyik kepen valami mas van, tehat kulonboznek: a rendszer igy el is fogadja pl. mind a 27 darab 'szilveszter2003' kepet, amik egyutt bekerulnek az adat-'pool'-ba.
Pelda zene-hallgatasra: Mondjuk 'Kenny Rogers'-t szeretnenk hallagatni (jo tudom: nem, de mondjuk..:-) ekkor a rendszer kilistazza a gepen levo osszes olyan MP3, NEMTOMMI zenei fajlt amelyeknek a szerzojekent 'Kenny Rogers' lett feltuntetve. Persze ugyanigy lehet egy adott szamot is kerni, pl.: kerem a 'Moon River' cimu dalt; es jon a 'Moon River' zenei fajl (ismet: ez nem a fajl neve /!/, ami lehetne akar "000" is, hanem meta-adat).
Pelda CD/DVD-irasra. Mivel a fajlok egy nagy pool-ban vannak es nem alkonyvtarakban ezert a DVD-iras annyiban valtozik, hogy elobb meg kell mondani mit szeretnenk kiirni (pl az osszes 2003.12.31-en keszult fenykepet vagy az osszes 'Kenny Rogers' szamot), amint a rendszer kilistazta mar mehetnek is irasra.
A rendszer nagyon hatekony erdekessege, hogy nem erdekli az sem, hogy nem ismer valamilyen formatumot: a meta-adatok alapjan meg tudja allapitani (legalabb is: megkiserli), hogy az micsoda es hova tartozik + szukseg eseten elvegzi a megfelelo fajlkonverziot is (errol kesobb).
2./ grafikus felulet
A DESKWORK kezeloi felulete a 'TouchScreen'-ekhez (erinto-kepernyokhoz) keszult. tehat a dizajn szempontja az volt, hogy kenyelmesen lehessen ujjal nyomkodni. Ha nincs erinto-kepernyo az sem olyan nagyon nagy baj (bar kenyelmesebb) mivel a felulet kezelheto billentyuzettel es egerrel is (micsoda oskor!)
A keszuloben levo 3D-s kezeloi feluleten a panelek terben elforgathatoak, a panelek hatuljat pl. 'tele-ragasztgathatjuk cetlikkel', alkalmazaskezelo-feluletet helyezhetunk el rajta stb.
3./ hardver
Szinte barmin elfut (PC-n 386-tol folfele; megfelelo mobiltelefonon, palmtopon stb).
Kulso eszkozok: csatlakoztathato hozza diktafon, mp3-lejatszo, mobil-telefon (Ez utobbinak a cimjegyzeket is beszinkronizalja, itt valik igazan erdekesse az, hogy a rendszer meta-adatokkal dolgozik; de pl. a kedvenc kepedet is felkuldheted a mobilra es a rendszer a fajlkonverziot is automatikusan elvegzi a feltolteskor; pl. a *.jpg-t *.bmp-ve alakitja, mivel adott esetben mobiltelefon azt hasznalja) A sor szinte vegtelen: PCMCIA, ZIP-drive stb.
OSSZEFOGLALVA:
- A rendszer nagyon erdekes, egyebkent ugy 'operacios rendszer' mint a Windows, tehat DOS-alapokon fut viszont ehhez hozzadja a sajat szolgaltatasait (lasd 'fajlkezeles' es persze 'hosszu fajlnevek' stb.). A DESKWORK betoltesehez az altalam is hasznalt DR-DOS egy atdolgozott valtozatat hasznaljak, de betoltheto sima DR-DOS-al is. (Megjegyzes: 'Windows-on' nem fut)
- Nagyon-nagy gond: az egesz rendszer csak es KIZAROLAG NEMETUL van. A programozokat eddig nem sikerult meggyozni, hogy mas nyelven is kellene.. Pedig a tovabbi fejlesztesnek (es ertekesitesnek) minden bizonnyal jot tenne.
- Pozitiv: a SONY-val es a LUFTHANSA-val van mar egyuttmukodesi szerzodesuk. Pl. az oszre elkeszulo kiadassal mar barhol csatlakozni lehet majd a LUFTHANSA "Wlan"-rendszerere, vagyis a "FlyNET"-re.
(Egy szo a virusokrol: 'user' nem fer hozza a DOS-rendszerhez -azt csak admin jogosultsaggal lehetne- igy a keves DOS-kompatibilis virus is hatastalan, DESKWORK-re pedig meg nem irtak virust, legalabb is nem ismert. + a rendszer nem is enged semmilyen plusz alkalmazast telepiteni: csak az integralt alkalmazasok mukodnek benne)
Lehetseges elsodleges celteruletek (repuloterek, palyaudvarok terminaljai, keziszamitogepek)
Nagyon-nagyon erdekes. Kar, hogy nem linux. Viszont az adatkezeles modja zsenialis! ('Made in Germany' :-)
KERDESEK:
- Mi a velemenyetek? (A fajlkezeles modjarol.)
- Nagyon izgatna, hogy ezt a fajta adat-kezelest meg lehetne-e valositani linuxon a jelenlegi eszkozokkel is (tehat adat-"pool" akar '000' nevu fajlokkal). Lenne valakinek otlete?
Tovabbi info itt: http://www.deskwork.de/
kris *_^O^_*
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Érdekes
Szia
Nagyon érdekes kis leírás!! Köszi, betettem cikknek is, ha nem gond.:)
bye pt|Zool
-------------------------------------
"Nekem káosz kell, nem bírom a rendet
Zaj kell, ami megöli a csendet
Élet kell és szabadság
nem valami ostoba hazugság"
hmmm ezt a BeOS már rég tudta
Tulajdonképpen a srác felfedezte azt, amit a BeOS már 1998-ban 64 bites rendszeren tökéletesen megoldott :) Ha kíváncsi vagy rá, keress rá a neten.
.:] A kíváncsiság megölte a macskát [:.
..ezt a BeOS...
Udv kesigomu!
Koszonom az info-t, ra fogok nezni.
Egyebkent az emlitett rendszer 1997 ota keszul (nagy nemet nyelvi izolacioban, ezert eleg lassucskan).
Ha lesz ra idom foglalkozni fogok meg a kerdessel; meg ha csak korlatozott hatokorben is: megpedig fajlok lehivasa meta-adat tamogatassal, erre keszult is mar soft: libextractor http://gnunet.org/libextractor/
kris *_^O^_*
spotlight
Mac OS X 10.4 szintén tudja ezt, persze más hardverigénnyel ;-)
dátum
kris: amit én dátumnak írtam, az a saját tapasztalatom. A BeOS korábban is létezett. Első körben csak PPC-s architektúrán. A PC-s változat a 4.0 szériaszámtól létezett és a 4.5 -ös verzióval terjedt el igazán. Tehát valamivel korábbra datálódik a BeOS ezen tudása, mint 1997.
Persze nem vitatkozni akarok és nem is vitatom az általad felemlített fejlesztés hasznosságát. Viszont érdemes megnézni például a BeOS fájlrendszerét és annak tulajdonságait (bfs). Mindezt úgy vizsgáld, hogy mikor alkották meg.
Véleményem szerint a maga korában messze verte az összes civilek által elérhető OS fájlrendszer tulajdonságait. Mindemellett maga az OS is nagyon ott volt. Jómagam máig etalonnak tartom a felhasználóbarátság szemszögéből és minden téren. Amiben abszolút gyenge volt, az a többfelhasználós üzemmód, ugyanis abszolút nem arra tervezték. Ezt szemelőtt tartva viszont egy nagyon cool kis rendszer volt.
.:] A kíváncsiság megölte a macskát [:.
Re: dátum
Udv. kesigomu!
Nem vitatom az allitasaidat; nem is allt szandekomban. Az evet mindossze dokumentalas vegett emlitettem, kulonosebb cel nelkul.
BeOS-t nem lattam meg, miutan irtal rola a wikipedian olvastam el a leirasat.
Az inditokent emlitett rendszert a fajlkezeles miatt tartottam erdekesnek, de mint oprendszer szvsz csak szuk korben lehetne hasznalhato. Mindenesetre -legalabb is a fajlok lekerdezese vonatkozasaban- hasznosnak talalnam a meta-adatok hasznalatat linux-rendszerben is.
udv.
kris *_^O^_*
A kerdeses fs-nek azert
A kerdeses fs-nek azert gyenge pontjai is vannak. Amugy mar a MS is dolgozik evek ota es WinFS neven fut, de annyira rosszul halad a fejlesztesevel, hogy allandoan halogatjak a megjelenes datumat. Mar tobb ev kesesben vannak...
A fenti rendszer akkor jo (IMHO), ha pontosan tudod mit keresel. Az emlitett peldak (idei szilveszteri kepek, DJ Gipsz Jakabtol a Bach remixek, stb.) eseteben jol mukodik. De pl. hogyan keresel ra ennel sokkal altalanosabb dolgokra? Marpedig, ha csinalnal egy statisztikat a vinyodrol, a file-ok 50-90%-a az ilyen 'altalanos' kategoriaba esik. De eleg egy olyan egyszeru dolog, mint dokumentum file-ok. Mi alapjan keresel ra egy ilyen rendszerben 'arra a dokumentumra, amit tavaly kuldtem masodik ajanlatkent X-nek'? Ehhez elvi szinten is a teljes doksira szukseg van, mint meta data azaz minimum duplazod a szukseges tarkapacitast. (Bar igaz, hogy igy is oldodik a tul nagy tarkapacitas problemaja ;) ). De sok mas tevekenyseg es munkafolyamat eseten sem hasznalhato. (Kepzeld el a linux kernelt egy ilyen rendszerben es a hozza valo Makefile-t :D ).
Szumma szummarum, szerintem ez a rendszer csak bizonyos file tipusoknal mukodik ertelmesen. Ezek tipikusan media file-ok (kep, zene, film). Ha valaki kizarolag ezeket hasznalja, akkor lehet benne racio, de gyakorlatban inkabb annak van ertelme, ha a normal fs mellett pluszkent fut egy olyan rendszer/szolgaltatas, amely ezeket a file-okat figyeli es vezet roluk egy adatbazist, ami keresheto.
Bgs