Zoltán Vígh

Vigh Zoltán

  · 2 min read

A TDD (Test-Driven Development) módszertan – A hatékony fejlesztés alapjai

A TDD, azaz a Test-Driven Development (Tesztvezérelt fejlesztés) egy olyan szoftverfejlesztési módszertan, ahol a fejlesztő először a teszteket írja meg a kódhoz, majd ezen tesztek alapján készíti el a tényleges kódot.

A TDD, azaz a Test-Driven Development (Tesztvezérelt fejlesztés) egy olyan szoftverfejlesztési módszertan, ahol a fejlesztő először a teszteket írja meg a kódhoz, majd ezen tesztek alapján készíti el a tényleges kódot.

A TDD, azaz a Test-Driven Development (Tesztvezérelt fejlesztés) egy olyan szoftverfejlesztési módszertan, ahol a fejlesztő először a teszteket írja meg a kódhoz, majd ezen tesztek alapján készíti el a tényleges kódot. A TDD bevezetése több okból is fontos:

  • Hibák korai felfedezése: Mivel a kód írása előtt a teszteket készítjük el, így a hibákat sokkal korábban észrevehetjük, ami időt és erőforrást takarít meg a fejlesztés során.
  • Magasabb kódminőség: A TDD segítségével a fejlesztők folyamatosan ellenőrizhetik a kódjukat, ami hozzájárul a jobb kódminőséghez és a stabilabb alkalmazásokhoz.
  • Dokumentáció: A tesztek egyfajta dokumentációként is szolgálnak, mivel bemutatják, hogyan működik a kód és milyen viselkedést várnak el tőle.
  • Refaktorálás biztonsága: Ha változtatásokat szeretnénk eszközölni a kódban, a tesztek segítségével gyorsan ellenőrizhetjük, hogy a módosítások nem okoztak-e nem kívánt mellékhatásokat.
  • Fejlesztői biztonságérzet: Tudva, hogy a kódjukat tesztekkel ellenőrizték, a fejlesztők magabiztosabban dolgozhatnak és kevesebb hibával.
  • Hatékony csapatmunka: A TDD használatával a fejlesztők könnyebben megértik egymás kódját, és hatékonyabban tudnak együttműködni.
  • Rugalmasabb tervezés: A TDD elősegíti az iteratív tervezést és a kód fejlődését, mivel a fejlesztőknek folyamatosan gondolkodniuk kell a következő lépéseken és azok tesztelésén.

Mi főként Node.js/Golang/Python backend fejlesztéssel foglalkozunk felhős környezetben, de jelenleg Node.js a leghangsúlyosabb, így néhány teszt frameworkot összeszedtem, hogy mit érdemes használni és minek mi az előnye.


A Node.js környezetben számos TDD (Tesztvezérelt fejlesztés) framework és könyvtár érhető el. Íme néhány népszerű választás:

  1. Mocha: Egy rugalmas teszt keretrendszer, amely lehetővé teszi a tesztesetek írását és futtatását. Gyakran használják más könyvtárakkal, mint például a Chai és a Sinon.
  2. Jest: A Facebook által kifejlesztett teszt keretrendszer, amely magában foglalja az Assertion framworköt, mockolást és a tesztek futtatását. Kiemelkedő jellemzője a gyorsaság és a “snapshot” tesztelési képesség.
  3. Jasmine: Egy viszonylag egyszerű keretrendszer. Szintaxisa egyszerű és olvasható.
  4. Tape: Egyszerű és minimális tesztelési könyvtárak, amelyek a TAP (Test Anything Protocol) specifikációt használják.
  5. Ava: Egy modern teszt keretrendszer, amely párhuzamos tesztek futtatását támogatja a gyorsaság érdekében.
  6. Supertest: Egy keretrendszer az Express alapú webalkalmazások HTTP tesztelésére.
  7. Sinon: Egy könyvtár a funkciók mockolására, spionage-ra és stubbing-ra. Bár nem kifejezetten egy teszt keretrendszer, gyakran használják Mocha-val vagy más TDD keretrendszerekkel együtt.
  8. Chai: Egy Assertion framwork, amely sokféle Assertion stílust támogat (pl. should, expect, assert). Gyakran párosítják Mocha-val.

Ezek a keretrendszerek és könyvtárak különböző eszközöket és megközelítéseket kínálnak a Node.js alkalmazások tesztelésére. A legjobb választás attól függ, hogy milyen igényei vannak a projektnek és milyen eszközökkel érzi magát a legkényelmesebben a fejlesztő.

Back to Blog